Új utak a globális együttműködésben az innováció terén
Kína jelentős lépéseket tesz a nemzetközi együttműködés megerősítése érdekében a tudomány és technológia terén, globális kihívásokra megoldásokat keresve technológiai innováció révén, valamint a magas minőségű termelő erők fejlesztésének elősegítéséért. Hivatalok, szakértők és üzleti vezetők ezt az álláspontot fejezték ki a 2024-es Zhongguancun Fórum megnyitóünnepségén Pekingben.
Nyitottság, tisztesség és egyenlőség elérése a tudományos és technológiai együttműködésben
Ding Xue xiang miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta Kína elkötelezettségét azon, hogy együttműködjön a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy valósággá váljon az elv által indított nyitott, tisztességes, igazságos és diszkriminációmentes nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés. Együtt törekednek arra, hogy létrehozzanak egy globális tudományos és technológiai fejlődés közösséget.
Kína szándéka az, hogy felfedezzen egy új modellt a kölcsönösen előnyös globális együttműködésre a tudományos és technológiai innováció területén, lebontva azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák a tudás, technológia, tehetség és más innovatív tényezők áramlását. Ezeknek a törekvéseknek a révén az az elsődleges céljuk, hogy létrehozzanak egy nyílt innovációs ökoszisztémát.
Peking erőfeszítései az innováció terén
Yin Li, a pekingi Kommunista Párt Bizottságának titkára kijelentette, hogy a város erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy növelje az innovációs kapacitását. Ebbe beletartozik a világvezető tudományos és technológiai parkok építésének felgyorsítása, a befektetések növelése az alapkutatások területén, valamint áttörést elérni a kulcsfontosságú területeken a magtechnológiákban.
Az Tudomány- és Technológiai Minisztérium adatai szerint Kína kutatás-fejlesztési befektetése meghaladta a 3,3 billió jüant (455,4 milliárd dollár) 2023-ban, amely 8,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen kívül, a tiszta kutatásra költött kiadások elértek 221,2 milliárd jüant, ami 9,3%-os növekedést mutat az előző évhez képest.
Kína növekvő ereje a tudományos és technológiai innováció terén
Kína jelentős előrelépéseket tett az utóbbi években a tudományos és technológiai innováció terén. Marco Aleman, a Világszervezet Főigazgató-helyettese dicsérte Kínát mint egy innovációs erőgépet, amely hozzájárul a globális növekedéshez és fenntartható fejlődéshez.
A WIPO szerint Kína a globális innováció vezetője, és a 2023-as Globális Innovációs Indexben a 12. helyen áll. Tavaly év végére Kínának a világon 24 volt a legjobb 100 tudományos és technológiai csoport közül, ezzel először érte el az első helyet.
Munka egy fenntartható jövőért
Quarraisha Abdool Karim, a Tudományok Világakadémiájának elnöke hangsúlyozta, hogy a fenntartható jövő biztosítása partnerséget és együttműködést igényel a résztvevők között. Ez lehetővé teszi az új utak felfedezését az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése érdekében.
Lei Jun, a kínai technológiai vállalat, a Xiaomi Corp alapítója és vezérigazgatója folyamatos befektetést ígért a kutatás-fejlesztésbe, törekedve az áttörések elérése a magtechnológiák területén.
Ezen kollektív erőfeszítések révén Kína célul tűzte ki a globális együttműködés elősegítését a tudomány és technológia területén, az innováció hajtására egy fenntartható és virágzó jövőért.
A cikkben ismertetett információkon kívül számos tény és trend érdemes megemlítésre Kína globális együttműködésének erősítésében a tudomány és technológia terén.
1. Jelenlegi piactrendek: Kína az utóbbi években folyamatosan növelte kutatás-fejlesztési (K&F) befektetéseit. Ez tükrözi az ország az innovációra és technológiai fejlődésre való összpontosítását. 2020-ban Kína megelőzte az Egyesült Államokat a teljes K&F kiadásokban, ezzel a világ legnagyobb befektetőjévé vált ezen a területen.
2. Előrejelzés: Kína elkötelezettsége a K&F befektetések növelése mellett várhatóan folytatódik a következő években. A kínai kormány 2020-ig kitűzött célja, hogy az ország GDP-jének 2,5%-át fordítja K&F-re, ezzel megmutatva elhatározottságát a tudományos és technológiai innováció elősegítése terén.
3. Fő kihívások és kontroverziák: Kína felívelése a tudományos és technológiai innováció terén néhány kihívással és kontroverziával járt. Egyik fő kihívás az iparjogvédelem volt. A kritikusok azt állítják, hogy Kína nem tett eleget az iparjogok érvényesítése terén, ami aggodalmakat vet fel a technológia transzfer és a tisztességtelen verseny miatt. Egy másik vita tárgya az állami támogatással végzett szellemi tulajdon lopás, ami feszültségforrás volt Kína és más országok között.
Kína globális együttműködésének előnyei a tudomány és technológia terén:
1. Tudás- és technológia-csere: Az együttműködés növekedése lehetővé teszi a tudás, ötletek és technológia cserejét Kína és más országok között. Ez kölcsönös előnyöket eredményezhet, mivel más tudásterületek és nézőpontok kerülnek megosztásra.
2. Az innováció gyorsítása: A tudományos és technológiai projektek közös megvalósítása lehetővé teszi az innováció ütemének felgyorsítását. A közös erőfeszítések összehozhatják a különböző tehetségeket, erőforrásokat és nézőpontokat, ami áttörésekhez vezethet, amelyeket egyénileg nem lehetne elérni.
3. Globális kihívások kezelése: A tudományos és technológiai együttműködés lehetővé teszi az országok számára, hogy hatékonyabban foglalkozzanak a bonyolult globális kihívásokkal. Az együttműködés olyan kérdésekben, mint a klímaváltozás, közegészségügy és fenntartható fejlődés, innovatív megoldásokhoz vezethet, amelyek az egész világnak előnyöket hoznak.
Kína globális együttműködésének a tudomány és technológia terén hátrányai:
1. Szellemi tulajdonjogi aggodalmak: Ahogyan azt korábban említettük, az iparjogvédelem vitás kérdés. A tudás és technológiai cserén keresztül történő együttműködés aggodalmakat vet fel a szellemi tulajdon lopása vagy visszaélése miatt.
2. Egyenlőtlenségek a hatalmi dinamikában: Néhány kritikus szerint Kína gazdasági és technológiai erejét arra használja fel, hogy befolyást gyakoroljon vagy tisztességtelen előnyöket szerezzen a közös projektekben. Ennek eredményeként döntéshozói egyensúlytalanságok léphetnek fel, amelyek veszélyeztethetik a tudományos és technológiai együttműködés egyenlőségének elvét.
3. Geopolitikai feszültségek: Kína növekvő globális befolyása a tudomány és technológia terén hozzájárulhat a geopolitikai feszültségekhez, különösen azokkal az országokkal szemben, amelyek Kína felívelését saját technológiai vezető szerepük kihívásának érzékelik.
További információkért Kína globális együttműködéséről a tudomány és technológia terén, kérjük, látogasson el a Kínai Kormány Hivatalos Honlapjára, vagy olvasson jelentéseket hiteles forrásokból, mint például a Nature vagy a ScienceDirect.