Az utóbbi években egyre nagyobb elismerésben részesül a tudomány szerepe a fenntartható fejlődés előmozdításában. Az ENSZ Közgyűlése 2023. augusztusában elfogadta a „2024-2033 Nemzetközi Tudományos Neveletlen éve” határozatot (Tudomány Évtized). Ez a határozat egyedülálló lehetőséget kínál a tudomány erejének kiaknázására és egy új tudománykultúra kialakítására, amely mindenkinek előnyt hoz.
Az Évtized kezdetét jelentve az UNESCO, a Kínai Népköztársaság Tudomány- és Technológiáért Felelős Minisztériuma, valamint Peking Város Népi Kormánya együttműködésében megszervezte a „Fenntartható Fejlődés Tudományos Évtizede Nemzetközi Fórumát” Pekingben. A fórum fő célja az volt, hogy párbeszéd és együttműködés révén kapcsolatba lépjen különböző érintett felekkel, és elősegítse a tudomány kultúráját.
A fórumon tekintélyes tudósok, szakértők és kormánytisztviselők világszerte megosztották véleményüket a Tudomány Évtizedének végrehajtásáról. Hangsúlyozták a tudományos ismeretek előmozdításának, az nyílt tudomány támogatásának és a tudásmegosztási kezdeményezések megerősítésének szükségességét. Kiemelték az nyílt adatok szerepét a tudományos innováció elősegítésében, valamint a sokszínűbb és befogadóbb tudományos rendszer létrehozásának fontosságát.
A fórum megemlítette a tudományos műveltség fontosságát a közönség körében. Olyan stratégiákat javasoltak ennek a célkitűzésnek elérésére, mint a technológia és digitális eszközök felhasználása, a tudományos műveltség előrehaladásának monitorozása és felvilágosító kampányok indítása. Felismerték, hogy egy tudományosan művelt népesség elengedhetetlen az informált döntéshozatalhoz és egy fenntartható jövőhöz.
A fórum továbbá hangsúlyozta az etikai alapú tudásfejlesztést és felhasználást annak érdekében, hogy elérjék az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljait. Ennek magába foglalja a diszciplinák közötti oktatás előmozdítását, a digitális infrastruktúra optimalizálását, a globális interdiszciplináris hálózatok támogatását és a tudományos innovációba történő befektetést a fenntartható fejlődés érdekében.
Ahogy belekezdünk a Fenntartható Fejlődés Tudományos Évtizedébe, nélkülözhetetlen, hogy felismerjük a tudomány transzformációs potenciálját. A tudományos ismeretek erejének kihasználásával és a tudomány kultúrájának előmozdításával lehetővé tesszük egy fenntartható és virágzó jövő kialakítását mindannyiunk számára. Fogadjuk örömmel az Évtized nyújtotta lehetőséget arra, hogy együtt dolgozzunk és egy szebb holnapot építsünk.
Az itt felsorolt pontok mellett számos jelenlegi piaci trend van, amelyek kapcsolódnak a tudomány szerepéhez a fenntartható jövő alakításában. Egy fontos trend, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a megújuló energiaforrásokra. A kormányok, szervezetek és magánszemélyek felismerik a szükségességét annak, hogy áttérjenek a fosszilis tüzelőanyagokról fenntartható energia technológiákra, mint például a napenergia, a szélenergia és a hidroenergia. Ez a megújuló energia felé történő elmozdulás a klímaváltozás miatt való aggodalmak és a véges erőforrásoktól való függőség csökkentésének iránti vágy által vezérelve történik. Az Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) egy jelentése szerint a megújuló energia várhatóan az új globális energiakapacitás bővítésének első számú forrása lesz a következő évtizedben.
Másik fontos trend, hogy egyre nagyobb hangsúly kerül a körkörös gazdasági gyakorlatokra. A körkörös gazdaság azon alapul, hogy minimalizálja a hulladékot, maximalizálja az erőforrás-hatékonyságot, és egy zárt rendszert hoz létre, ahol az anyagokat újrahasználják vagy újrahasznosítják a kidobás helyett. Ez az eljárás egyre nagyobb támogatást nyer, mivel jelentős környezeti előnyöket és gazdasági lehetőségeket kínál. A cégek egyre inkább körkörös liamodellre váltanak, termékeket újra tervezve, hogy azok tartósabbak legyenek és újrafelhasználhatóak, és stratégiákat hajtanak végre a hulladék minimalizálására az egész beszállítási lánc mentén. Az Accenture egy tanulmánya szerint a körkörös gazdaságnak 2030-ra 4,5 trillió dollár értékű gazdasági értéket képes generálni.