Merülj el a titokzatos X-ray kettőscsillagok birodalmában, ahol a normál csillagok halott, kompakt objektumokkal táncolnak, mint például fekete lyukak vagy neutroncsillagok. Ezek a csillagászokat lenyűgöző párosítások néhány százat alkotnak a Tejútrendszerünkben, és bemutatják a gravitációs energiakibocsátás hatalmas erejét, ami hatékony folyamatokkal vonzza a csillagászokat.
Ebben a téren az egyik kozmikus úttörő a Cygnus X-3, egy rendszer, ami 1970-es évektől fogva kíváncsivá teszi a tudósokat. Ismert a szeszélyes rádiókiállításairól, ami rövid időre elkápráztat, majd eltűnik a homályba, a Cygnus X-3 villogásai világszerte az asztronómusok együttműködésének és érdeklődésének forrása volt.
Az IXPE (NASA Képalkotó X-ray Polariméter Explorer) elindításával a legfrissebb haladások megvilágították a Cygnus X-3 működési mechanizmusait. Az X-ray polarizált látáson keresztül a kutatók gondosan kibontották a kompakt objektumot körülvevő sűrű, tükrös borítékot, ami Cygnus X-3-at egy rangos ultra-luminous X-ray sources (ULXs) klub tagjává tette.
Az ULXs-ek, amelyeket általában fényes foltokként látnak a távoli galaxisok képein, most egy fényes társat találtak a Tejútünkben ennek a forradalmi felfedezésnek köszönhetően. Ahogy a tudósok egy új felfedezési fázisba vágnak e különleges kozmikus jelenség felfedezése során, az extrém anyagfelvétel és a kozmikus energia titkai folyamatosan kibomlanak.